Előre bocsátom, olyan témáról fogok írni, mely egyáltalán nem az én témám. Sőt ennél tovább megyek. Kevés embert ismerek, aki kevésbé lenne illetékes a fenti témát illetően, mint én. Akkor miért is írok róla?

 

Azért, mert éveken keresztül küzdöttem a fenti gonddal és nem találtam a megoldást… Nemrég viszont megtaláltam.

 

Volt olyan eset, amikor majdnem fél éven keresztül húztam a dolgot… Egyszerűen képtelen voltam rávenni magam, hogy leültessem a munkatársat és azt mondjam neki, hogy “Az útjaink elválnak!”.

 

 

Mindig az járt a fejemben, hogy ha elküldöm, miből fog enni adni a családjának. Közben persze tudtam, hogy ha nem küldöm el, akkor az én családom kerül nehezebb helyzetbe, de a döntést egyre csak halogattam… halogattam… és halogattam.

 

 

Az, hogy mennyi és milyen fokú negatív hatása van egy cégre, ha ilyen helyzetben a vezető döntésképtelen, inkább el sem kezdem sorolni, sokkal inkább beszélnék arról, hogy mire jöttem rá azóta.

 

Nemrég beszélgettem Kelkó Tamással és rávilágított egy nagyon fontos momentumra, ami a fenti helyzetet egy csapásra megoldotta.

 

Kb 7-8 évvel ezelőtt, amikor a fenti problémával szembesültem, igazából azért volt annyira nehéz a munkatársat elküldeni, mert nem tudtam pontosan megfogalmazni, hogy mi is volt vele a gond és miért pont őt küldöm el.

 

Sosem késett, rendesen járt dolgozni, az egész nap során látszólag nagyobb hiba nélkül végezte a dolgát. Egyszerűen csak az volt a gond, hogy nem ment az üzlet….

 

A költségek egyre csak nőttek és bár a forgalom szépen emelkedett, valahogy a kassza a hónap végére mindig üres maradt.

 

Csökkentenem kellett a költségeket és ennek egyik leghatásosabb módja a kevésbé teljesítő munkatársak elküldése volt.

 

Ma így utólag már látom, hogy azért volt olyan nehéz a munkatársat elküldenem, mert igazából nem is őt kellett volna elküldenem, hanem saját magam. Ezzel csak annyi a gond, hogy enyém volt a cég. Egy cégvezető nem rúghatja ki magát.

 

Miért is kellett volna engem kirúgni?

 

Azért, mert nem tudtam ellátni a feladatom. Én voltam a cégvezető. Cégvezető… Ahogy a neve is mondja, adott egy cég, amit az adott személy vezet, irányít, a helyes irányba terel.

 

Nekem, mint cégvezetőnek nem csak az érdeklődők szerzésével, nem csak a hatékony értékesítési rendszer kidolgozásával kellett volna foglalkoznom (ehhez már annak idején is értettem), hanem a munkatársak motiválásával, szervezet építésével, kontrolling rendszer kidolgozásával, annak használatával…

 

Be kell valljam, hogy a fentiek a cégemben nem voltak meg. Igazából fogalmam nem volt, hogyan is kéne akár csak egy excel táblás kontrolling rendszert vezetni. Fogalmam nem volt, hogyan írjak mondjuk egy munkaköri leírást. Fogalmam nem volt, hogyan motiváljam a munkatársakat. Elképzelésem nem volt, hogyan is kéne kinéznie a cégemben a szervezeti struktúrának, pedig ezek biztosítása a cégemben az én feladatom, mint cégvezetőé.

 

Ha neked is egyre nehezebben megy az üzlet és úgy érzed, nincs más út, mint hogy munkatársakat küldj el, de egyszerűen képtelen vagy rávenni magad, gondolkozz el azon, vajon nem lehet, hogy saját magad kéne kirúgnod?

 

Van egy nagyon jó hírem számodra!

 

Sajnos az én esetemben senki sem mondta el, hogy mit is kéne tennem, pedig volt megoldás, viszont Te sokkal jobb helyzetben vagy, mint én voltam.

 

Egyszerűen ha egy cég nem megy jól, annak mindig egyértelmű okai vannak, HA…

 

Ha van a cégedben rendszer, mely képes előre jelezni, hogy baj lesz, illetve mivel van a baj.

 

Gondolom senkinek meg sem fordulna a fejében egy autót úgy vezetni, hogy nincs benne olajnyomás lámpa, sebességmérő óra, vízhőfok jelző, illetve még a legszükségesebb kontroll lámpák. Viszont a cégünkben.. Jó. Beszélek a korábbi önmagamról… Viszont a cégemben alig volt néhány kezdetleges kontroll lámpa, mely visszajelzést adott volna a cégemről.

 

Mi a megoldás?

 

Akár tetszik, akár nem, ha nem építesz a cégedben egy normális szervezetet, ha nem lesz akár csak egy kezdetleges kontrolling rendszered, ha nem fogsz tudni akár minimális szinten, de munkatársakat motiválni, akkor garantálom (GARANTÁLOM!), hogy nagy bajban vagy és nem is fogsz onnan kimászni.

 

Tudod, hogy mi rosszabb annál, ha tönkre mész?

 

Az, ha túlélsz. TÚLélsz, ahelyett, hogy élhetnél. Túlélsz addig, amíg bele nem rokkansz, amíg el nem visz egy szívinfarktus, amíg rá nem jössz, hogy megöregedtél és közben a gyerekeid úgy nőttek fel, hogy alig találkoztál velük, mert egy olyan veremben vergődtél, melyet te ástál saját magadnak és ki volt rá akasztva a cégtáblád.

 

Szóval ha nem akarsz TÚLélni, viszont a cégedből sem tudod magad kirúgni, akkor nincs más megoldás, mint egy normális céget építeni, körbe rakni magad olyan kontroll lámpákkal, mely alapján normális döntéseket tudsz hozni és a céged szép lassan elindul a helyes irányba.

 

Innentől kezdve nem kell a munkatársad szemébe nézni és azt mondani,

 

“Tudom, hogy holnaptól nem lesz miből enni adnod a családodnak, tudom, hogy helyetted inkább magamat kéne páros lábbal kirúgnom, de mivel ezt nem tehetem meg, ezért inkább téged küldelek el”

 

A kérdés adott:

 

HOGYAN?

 

  • Hogyan kell például egy normális munkaköri leírást csinálni?
     
  • Hogyan találjam ki, hogy ki mivel foglalkozzon, hogy a cég hatékonyan működjön?
     
  • Hogyan készítsek el akár csak egy excel táblás kontrolling táblázatot, melyből látszódik, hogy mondjuk az adott hónapban nyereséget, vagy veszteséget termelt a cég?

 

A sor persze még folytatódik!

 

  • Hogyan készítsek el egy értékesítési rendszert?
     
  • Hogyan motiváljam a munkatársakat?
     
  • Hogyan passzírozzam bele a mindennapjaimba a fenti rengeteg teendőt, miközben már ma is éjt nappallá téve dolgozok?
     
  • HOGYAN?

 

Nem elméleti maszlagra vagyok kíváncsi! Azt akarom tudni, hogy KONKRÉTAN ÉN, a saját vállalkozásomban PONTOSAN mit és hogyan csináljak?

 

Annak idején 2 főiskolát is elvégeztem, mielőtt vállalkozó lettem. Gyönyörűen hangzó Közgazdász Menedzser és Európai Uniós Szakközgazda végzettséget szereztem, de fogalmam nem volt arról, hogyan kéne vezetnem egy mikrovállalkozást. Soha senki el nem mondta, soha sehol nem tanították azt, hogyan kell egy céget vezetni (cég + vezetés = cégvezetés, ami a cégvezető, azaz a Te dolgod).

 

A kérdésem ez:

 

  • Te hogy látod a fenti esetet?
     
  • Csak én küzdöttem ilyen gondokkal?
     
  • Csak nekem voltak ilyen problémáim?
     
  • Te is voltál hasonló helyzetben?
     
  • Esetleg Te most vagy hasonló helyzetben?
     
  • Amikről írtam, Te is átélted?
     
  • Érdekel, hogy mit és hogyan tettem (konkrétan), aminek hatására ez a helyzet gyökeresen megváltozott és ma már elmondhatom, hogy nem TÚLélek, hanem ÉLEK?

 

Ha a fentiek számodra is annyira nyomasztóak, mint számomra voltak annak idején, akkor van egy nagyon fontos dolgod.

 

Írd be a naptáradba:

 

2010. december 15-n nem érek rá semmire! Ezen a napon fogom megismerni azokat a konkrét lépéseket, amiket meg kell tennem ahhoz, hogy normális irányba forduljon a cégem és az én életem.

 

Ha érdekel, mit és hogyan tettem, akkor erre a napra ne tervezz semmit!

 

Üdvözlettel: Surányi Ferenc