Amikor 2008 őszén beütött a válság, és sokan döbbenten néztek ki fejükből a média rémhíreinek köszönhetően, akkor hónapokig semmi sem változott.

Ismerek olyan embereket, akik azt hitték, hogy a válságban megáll az élet, nem fog járni a villamos, nem lesz kenyér, stb., mégis 2008 karácsonyán ugyanúgy költötték a pénzt, mint előtte még a boldog békeidőkben. Az emberek ekkor még nem reagáltak.

Ugyanezt láttam vállalkozóknál is, többségük 2009. februárjában kezdte igazán felfogni, hogy nagy baj van, de még semmit nem tettek. Személyzeti tanácsadóként nálam a termelő gazdasági folyamatok, események csapódnak le, nem a tőzsdei pánik vagy hurráoptimizmus. A multik már 2008. novemberében megkezdték a tömeges leépítéseket, a kkv-k kivártak, ugyan nem is nagyon rúgtak ki embereket, de felvenni sem vettek fel nagyon.

Tovább a bejegyzés tartalmára »

Örök dilemma a fenti kérdés. Szinte nem fordul elő olyan beszélgetés vagy előadás, ahol ez ne kerülne szóba.

Különösen kezdő vállalkozók esetén kardinális kérdés, mert óriási a kísértés, hogy családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel vegye körül magát a cégében.

Közben elég meredek sztorikat hallok. Volt olyan, hogy mindössze fél év közös munka után egy néhány fős szállítmányozó vállalkozás tulajdonosát a saját bátyja lopta meg kb. 1,5 millió forinttal, és azóta sem látták őt.

Tovább a bejegyzés tartalmára »

3: Szervezet

Nagy öröm, amikor beindul egy vállalkozás, és jönnek a megrendelések, azonban előbb-utóbb sok vállalkozó örömébe üröm vegyül. A hirtelen jött sok vevő ugyanis gyorsan átalakul egy kezelhetetlen probléma halmazzá, mert a vállalkozó rájön, hogy egyedül nem fogja bírni, sőt még a családtagjai bevonásával sem fogja bírni, sőt még a legközelebbi barátok bevonásával sem fogja bírni, és nincs más hátra, mint alkalmazottakat felvennie.

Ezzel azonban egy teljesen új terepre lép, ahol óriási a bizonytalanság.

Tovább a bejegyzés tartalmára »